Lehet, hogy egyszerűen kicsit ki vagy égve, de az is előfordulhat, hogy valami komolyabb veszteség ért (szakítás, elpusztult kiskedvenc, esetleg egy tragédia a hozzátartozóid között) – mindegy, miről beszélünk, mindenkinek vannak olyan időszakok az életében, amikor a világ legnehezebb dolgának tűnik összeszednie magát, és megcsinálni, amit meg kell (get shit done, ahogy azt az angolok mondják, ugye). Pedig az élet sajnos, vagy szerencsére, ilyenkor sem áll meg, és ha szeretnénk a maximumot kihozni magunkból, bizony össze kell szednünk magunkat. Ehhez segítenek az alábbi tippek.

Vonatkoztass el!

Amikor rossz időszakon megyünk keresztül, nagyon nehéz látni, hogy mindez milyen kis része lesz később az életünknek – mindegy, hogy mennyire meghatározó, de mindenképpen kicsi, egy idő után perspektívába kerülő történés, ami, bármilyen szörnyű is legyen, nem fogja meghatározni az egész létezésünket. Amikor épp a kreativitásodat szeretnéd visszaszerezni, vagy próbálod magadba verni a munkakedvet, próbáld meg a bigger picture-t nézni, azaz azt, hogy a munkádnak, vagy az elvégzendő hobbidnak a jövőbeli életed szempontjából mekkora szerepe lesz. A fájdalom és a levertség elmúlik, és valószínűleg verni fogod a fejed a falba, ha emiatt elvesztettél egy olyan munkát, vagy elszúrtál egy olyan projektet, ami később sikert hozhatott volna számodra.

Ne ostorozd magad!

Ne várd el ugyanazt a mennyiségű és minőségű munkát magadtól, amit akkor végeznél, ha teljesen rendben lenne az életed. Fogadd el, hogy most, az adott körülmények között a maximumod is sokkal kevesebb, mint ami egyébként lenne, és ne ostorozd magad azon, hogy képtelen vagy annyit teljesíteni, amennyit amúgy tudnál. Így ér majd sikerélmény is, és nem csak azon rágódsz, hogy kevesebb sikerül, mint amit szeretnél. Tanuld meg ahhoz igazítani a céljaidat és az elvégzendő munka mennyiségét is, hogy hogyan érzed magad. Néhány napon már az is teljesítmény, ha fél óra produktív munkára rá tudod venni magad – ha így van, ne idegeskedj, másnap, vagy következő héten bepótolod.

Oszd be a munkát!

Egy rosszabb időszakban még a kevés munka is elképesztően soknak tűnhet, ennek pedig jellemzően az a következménye, hogy a rád váró töménytelen feladat közepette még annyit sem csinálsz meg, amennyire egyébként képes lennél. Mi a megoldás? Oszd fel a rengeteget apró, elvégezhető darabokra, így mindig sikerélményed lesz, ha valamelyik részfeladatot sikerül kipipálnod. Arról nem is beszélve, hogy nem lesz olyan riasztó a munka mennyisége sem.

Változtass a környezeteden!

Persze nem kell rögtön Balira költözni, és a tengerpartról dolgozni (bár, ha megteheted, ez is egy járható út lehet, sőt) – egyszerűen elég, ha másik szobában kezdesz neki a feladataidnak, vagy ha olyan a munkád, akkor kávéházakból vagy közösségi irodákból hajtod az igát egy kicsit. A környezetváltozás hatására kicsit kiszakadsz abból a mókuskerékből, ami már talán amúgy sem motivál, ráadásul nem emlékeztet majd a változatlan munkakörülmény azokra a szebb időkre, amikor még nem volt ennyi problémád az életedben.

Ne legyél túl szigorú!

Mindemellett fontos azt is megjegyezni, hogy nem szabad túl szigorúnak lenned magadhoz. Ha rossz időszakon mész keresztül, természetes, hogy egy darabig a munka az utolsó, amire gondolni akarsz, és az is, hogy úgy érzed, teljesen kiégtél, és képtelen vagy rendesen dolgozni. Egy ideig engedd meg magadnak, hogy ne a maximumot hozd ki mindenből, ha kell, vondd be a főnöködet az életed történéseibe, hogy értse: nem lustaságból vagy ennyire motiválatlan, hanem azért, mert ez most nem egy egyszerű időszak számodra. Nincs az a főnök, aki ezt ne értékelné jobban, mint azt, ha csak a teljesítménycsökkenést látja, de azt nem, hogy nem egyszerűen csak unod a munkád – így ő is tudja majd, hogy ez csak egy átmeneti időszak az életedben.